NAVIGÁLÁS A FENNTARTHATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSOK KÖZÖTT: A PPE HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE

Ahogy a környezetvédelmi kérdések iránti globális tudatosság egyre nő, a vállalkozások egyre inkább szembesülnek azzal a kettős kihívással, hogy egyszerre kell megvalósítaniuk fenntarthatósági céljaikat és biztosítaniuk a folyamatosan változó szabályozási környezetnek való megfelelést. Az egyik ágazat, ahol ez élesen érezhető, az egyéni védőfelszerelések (PPE) - hogyan csökkenthető a környezeti hatás és hogyan tartható fenn a termék hatékonysága?

Három fenntarthatósági véleményvezérrel beszélgettünk, hogy megtudjuk, hogyan tudunk mindannyian eligazodni az egyre szigorodó fenntarthatóságiszabályozások között és túlteljesíteni azokat  , miközben a piaci igényekre is reagálunk, és a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) szabályozások és bevált gyakorlatok tekintetében is nagy távlatokban gondolkodunk.

Ismerje meg szakértőinket

A szerkesztő megjegyzése:
Az itt tárgyalt szakpolitikák többsége az uniós fenntarthatósági szabályozásokra összpontosít. Ez annak köszönhető, hogy az EU viszonyítási pontként szigorú környezetvédelmi normákat állít fel, amelyek gyakran befolyásolják a hasonló politikákat világszerte. Bár az uniós keretrendszert használjuk alapelvként, ugyanilyen nagy figyelmet fordítunk más régiók fenntarthatósági szabályaira is, hogy biztosítsuk, hogy a világ legújabb fejleményeihez igazodunk.

A szabályozási megfelelés és a fenntarthatósági stratégia integrálása az érdekelt felek igényeinek kielégítése érdekében

Sok iparágban a fenntarthatóságot és a jogszabályi megfelelést gyakran ugyanannak az éremnek a két oldalának tekintik. Míg a jogszabályi megfelelés alapvető követelmény a vállalkozások számára, a fenntarthatóság egyre inkább a verseny megkülönböztető tényezőjévé válik. Ahogy Guido fogalmaz:

"Amikor a fenntarthatóságról beszélünk, sok kezdeményezés a szabályozási kereteken kívül történik. Vegyük például az Ansellt - számos olyan intézkedést hozunk a csomagolás csökkentésével, az energia-visszanyeréssel stb. kapcsolatban, amelyeket még nem szabályoznak külön előírások."

Úgy véli továbbá, hogy a vásárlói igények további nyomást gyakorolnak a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának továbbfejlesztésére. Véleménye szerint a rendeleteket nehéz betartatni, ezért a piac és a fogyasztók által gyakorolt további nyomás nélkül nem hatékonyak. Indiana osztja ezt a nézőpontot, mivel két fő mozgatórugót ír le:

"Az egyik az irányítás és a jogalkotás - néhány szabályozás már előkészítés alatt áll vagy már elfogadásra került -, és különösen azt figyeljük, hogy mi történik az EU-ban. A másik a piaci kereslet. E két tényező konvergenciája azt jelenti, hogy jobban ismerjük, mi kerül a termékeinkbe."

Nalise, aki számos vállalkozással dolgozott együtt fenntarthatósági stratégiáik megértése, koordinálása és fejlesztése érdekében, úgy véli, hogy a szervezetek számára további pozitív motivációk is vannak a fejlődés felgyorsítására.

"Úgy gondolom, hogy sok előremutató vállalkozás igyekszik lépéseket tenni, mert felismerték, hogy ez számos versenyelőnnyel jár. Egyes vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy reagálni kell az ügyfelek igényeire. Mások számára ez a hatékonyságnövelés felismerését jelenti, mások számára pedig a márkáról szól - annak megerősítése vagy kiigazítása a piaci vagy befektetői igényeknek megfelelően."

Világos tehát, hogy számos ok van a fenntarthatósági stratégia felgyorsítására, de hogyan néz ki ez a cselekvés a gyakorlatban? És hogyan oszthatják meg a vállalkozások az elért eredményeiket anélkül, hogy a zöldmizéria csapdájába esnének?

Intézkedések a környezetvédelmi szabályozás terén - a szén-dioxid-kibocsátáson túl

Bár a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések a környezetvédelmi szabályozás egyik fontos célja, ezek csak egy részét képezik a tágabb szabályozási keretnek. A megfelelés különböző kérdéseket ölel fel, beleértve a veszélyes vegyi anyagok termékekben való használatát, a kiterjesztett gyártói felelősséget és a zöld állítások pontosságát.

Valamennyi szakértő egyetért abban, hogy a zöldmizéria nagy probléma az iparágban - és a szélesebb értelemben vett üzleti életben -, és üdvözli a zöld állításokról szóló irányelvet, amely a vállalkozásokat felelőssé teszi a zöldmizéria és a félrevezető fenntarthatósági állításokért.

A hamis vagy félrevezető környezetvédelmi állítások számának növekedése határozott fellépésre késztette a szabályozó szerveket. Franciaországban például a "biológiailag lebomló" és a "környezetbarát" kifejezések használata nem javasolt, mivel ezeket homályosnak és zavarónak tartják. A vállalkozások számára ez egyértelműbb iránymutatásokat teremt, de számos kihívással jár - különösen a nemzetközi piacokon működő vállalkozások számára.

Guido úgy véli, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság az igazi előnye egy egységes zöldmizéria-szabályozás létrehozásának, amely megfelel a Franciaországban elfogadott szigorú, bizonyítékokon alapuló modellnek:

"Ez hitelesebbé teszi a vállalatot, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy nagyon nyugodtan tegyék átláthatóan közzé pozíciójukat, annak megértése alapján, hogy ez nem a vállalatok megbüntetéséről szól."

Emellett az olyan újonnan megjelenő szabályozások, mint az európai erdőirtási rendelet (EUDR ), szigorú nyomonkövethetőségi követelményeket írnak elő bizonyos árucikkekre, ami arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy biztosítsák, hogy ellátási láncaik megfeleljenek az ESG-szabályoknak és a legjobb gyakorlatoknak. Indiana elmagyarázza, hogy ez mit jelent a való világban:

"[Az EUDR] egy olyan szöveg, amely előírja, hogy a hatálya alá tartozó áruk esetében pontosan tudnunk kell, hogy mikor és hol termelték, és hogy az adott áru előállítása érdekében történt-e erdőirtás vagy erdőpusztítási tevékenység. Teljes nyomon követhetőségre van szükségünk, és meg kell győződnünk arról, hogy beszállítóink - vagy azok beszállítói - teljesítették a helyi jogszabályok összes követelményét."

"Ez arra kötelezi az uniós szereplőket, hogy nézzék meg, mi történik az EU határain kívül, és győződjenek meg arról, hogy minden összhangban van-e - nemcsak a környezetvédelmi követelményekkel, hanem az emberi jogokkal, a munkajogokkal, a föld feletti jogokkal és az őslakosok jogaival is".

Az EU a közelmúltban bevezetett egy 12 hónapos extra bevezetési időszakot, így a közepes és nagyvállalatoknak, mint például az Ansellnek, legkésőbb 2025. december 30-ig meg kell felelniük az EUDR-nek.

Nalise emellett az ellátási láncra vonatkozó kíváncsibb szemlélet mellett érvel, és arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy vizsgálják meg a földhasználat változásának társadalmi hatását.

"El kell kezdenünk társadalmi szempontból gondolkodni erről - a helyi közösségekben őslakosok élnek, akik ezeken a területeken élnek, és akik ezekre a földterületekre és ökoszisztémákra támaszkodnak."

A környezetvédelmi címkék és a megbízható akkreditációk szerepe

Az egyre zsúfoltabb piacon az ökocímkék és tanúsítványok versenyelőnyt biztosíthatnak a vállalkozások számára. De milyen mértékben támaszkodhatnak rájuk a fogyasztók?

Nalise azonosítja, hogy vannak bizonyos megbízható tanúsítványok, amelyek a fogyasztók számára nyugalmat biztosítanak:

"A beszállítókkal való közvetlen kapcsolat és a velük való közvetlen kapcsolat nagy szerepet játszik. De természetesen használhatunk olyan tanúsítványokat is, amelyek már nagyon régóta léteznek. Például FSC vagy Forest Stewardship Council. És ezek valójában segítenek Önnek abban, hogy meggyőződjön arról, hogy a megvásárolt termékek fenntartható forrásból származnak-e."

De egyértelmű, hogy itt nincs egyetlen igazságforrás. Indiana számára ismét az iparágak és piacok közötti egységesség hiánya az, ami feltűnő:

"Jelenleg nem létezik egyetlen olyan tanúsítvány vagy címke, amelyet az összes iparágban, az egész világon vagy akár az EU-tagállamokban is alkalmazhatónak kellene tekintenünk. Vannak olyan mutatók, mint az ökocímke és hasonló dolgok. De ez csak részleges információ, és nem vagyok biztos benne, hogy a fogyasztó valóban megérti."

Talán a harmadik fél által végzett tesztelés segíthetne kiegyenlíteni a versenyfeltételeket, és biztosíthatná, hogy a vállalkozások ugyanazoknak a szigorú előírásoknak feleljenek meg? Guido szerint ez talán nem ilyen egyszerű:

"Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a harmadik fél által végzett tesztelés néha összetettebbé válhat. Pénzt kell költened. Időt kell töltened. Harmadik felekkel kell együttműködnie, hogy a követeléseket hitelesíteni tudja."

"Nem lehet valamit európai szinten harmonizált módon, harmadik fél által végzett vizsgálatokon keresztül végrehajtani, ha nincs végrehajtás, akkor továbbra is ugyanabba a helyzetbe kerülünk, ahol olyan zöld állítások vannak, amelyeket nem tudnak igazolni".

Miért törekszik akkor az Ansell arra, hogy a követelményeken túlmutatóan teljesítse azokat? És hogyan ösztönözhetünk más vállalkozásokat arra, hogy kövessék a példát?

Indiana esetében ez a legfontosabb feladatunk - az emberek védelme:

"Mi a biztonsággal foglalkozunk, ezért mindig azt keressük, hogy mi az, ami megőrizheti a termékeink biztonságát, vagy javíthatja a termékek biztonságát, illetve a felhasználók számára nyújtott biztonságot. Ez minden bizonnyal egy olyan piaci pozíció, amely arra kötelez minket, hogy kövessük és megelőzzük a trendeket."

Guido hozzáteszi, hogy a bizalom kiépítése és az ügyfelek elvárásainak való megfelelés szintén támogatja ezt a törekvést:

"A személyi védőeszközök világpiacának vezetőjeként a mi felelősségünk, hogy az élre álljunk, és a kisebb szervezetek mindig követni fogják. Fogyasztóinknak megvannak a saját céljaik, és az Ansellhez hasonló vállalatoktól konkrét fenntarthatósági intézkedéseket kérnek."

A szélesebb piacon milyen hatással lehet az ökocímkék harmonizáltabb megközelítése? Nalise egyértelmű, hogy a vállalkozások és a fogyasztók tájékozott döntések meghozatalának segítése rendkívül fontos.

"Az ökocímke-rendszerek és termékútlevelek létrehozása sokkal könnyebbé teszi a fogyasztók számára - legyen szó B2B vagy B2C termékekről - az állítások ellenőrzését. De mindannyian megalapozott döntéseket akarunk hozni a nap végén. Szóval ez az, amiben a legtöbb változást látom, és amiben látom a PPE fontosságát a fenntarthatósági gyakorlatokba való beilleszkedésben."

A megfelelés fenntartása és a folyamatos fejlesztés fontossága

A személyi védőeszközök és a biztonság terén mindannyian jól ismerjük azt a gondolatot, hogy a megfelelőség egy folyamatos folyamat. Ha egy termék már tanúsított, biztosítani kell, hogy az állításoknak következetesen megfeleljen, és hogy rendszeres időközönként felülvizsgálja azokat.

Nalise azt javasolja, hogy az ambiciózusabb tervek megvalósítása előtt világos és stratégiai felügyeletet kell szerezni.

"Mielőtt megpróbálna minden egyes négyzetet kipipálni, először is próbálja meg azonosítani, hogy valójában mit kell tennie [a megfelelés érdekében] - akár szakértővel dolgozik együtt, akár házon belül szerzi be az információkat -, csak próbálja megérteni, hogy mit kell nyomon követnie."

Jóslatok a közeljövőre

Végezetül, melyek azok a legfontosabb trendek és kihívások, amelyek a közeljövőben várhatóan hatással lesznek a vállalkozásokra? Íme egy rövid összefoglaló az előrejelzéseikről:

Közelgő rendeletek:

• Az Európai Bizottság új rendeleteket dolgoz ki, többek között a hulladékrendelet aktualizálását és a zöld állításokról szóló irányelvet.
• A kiterjesztett gyártói felelősséget (EPR) kiterjesztik a textíliákra is (ami természetesen hatással lesz az egyéni védőeszközök gyártására).

Digitális termékútlevelek:

A digitális termékútlevél javíthatja a személyi védőeszközök újrahasznosíthatóságát, újrafelhasználhatóságát és javíthatóságát. A kezdeményezés célja, hogy a jobb anyaggazdálkodás révén javítsa a személyi védőeszközök környezeti hatását.

Különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC):

A hangsúly a személyi védőeszközökben található, különösen nagy aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) szabályozására helyeződik. Egyes régiók, mint például Indiana, bizonyos SVHC-k korlátozására törekszenek, ami bizonyos PPE-termékek esetében lehetséges eltérésekhez vezet.

Elmozdulás a papír alapú utasításoktól:

2023-ban az Európai Bizottság (EK) megszüntette azt a követelményt, hogy a személyi védőeszközökhöz nyomtatott használati utasítást (IFU) kell mellékelni, megnyitva az utat az Ansellhez hasonló gyártók előtt a teljesen digitális IFU-kra való áttérés előtt.

A digitális IFU-k papírmegtakarítást és hulladékcsökkentést eredményeznek mindenki számára. Ez azért fontos, mert Európában évente legalább 45 000 tonna papírt használnak fel a személyi védőeszközök papír IFU-inak gyártásához.